Tegnap a Vár aljánál volt dolgom és egy kissé sorsviselt, az átlagosnál több mondandóval bíró hölgynek köszönhetően kivételesen nem csak megcsodáltam ezt az egyébként már régebben kiszemelt házat a Fiáth János utca sarkán. Eredetileg árvizet akartam fotózni, de láttam, hogy a Duna partját tömött fürtökben lepik el a fotósok, ezért úgy döntöttem, hogy nem tekintem most olyan rendkívüli eseménynek (legalábbis itt, ezen a szakaszon) az árvizet.
Az említett hölgy már elmesélte, hogy ez az épület régen piroslámpás ház volt a katonatisztek legnagyobb megelégedésére. A befalazott ajtó később a károsabb szenvedélyek hódolóinak szánt TRAFIK bejárata volt, de mivel az emberek leszoktak a dohányzásról, ez is megszűnt. Az épület egyik fele (az itt látható) 1830 körül épült, míg az a fertály, ahol a jelenlegi kapu is található, 100 évvel később. Izgalmas építmény.
Kívülről kattintgattam, de annyira izgatott már az épület belseje, hogy arra gondoltam, felébresztek valakit délutáni sziesztájából. Szerencsém volt, mert egy fiatalember épp hazaérkezett és némi vonakodás után bringástól beengedett. Megkért, hogy ne áruljam el, hogy ő volt. A fotósok itt is búcsőjárást tartanak, mint kiderült. Tömeg azért nem volt, mint a Duna partján.
Belépve pontosan azt láttam, amire számítottam. Olyan fényeket, mint a mesében és olyan elvadult kertet, mint két mesében. Lakóval nem találkoztam, néma csend fogadott. Szemmel láthatólag nem bankigazgatók lakják a házat. Majd fogják, mert hamarosan felújítják, hozzáépítenek, mélygarázsozzák. Magyarán szétdúlják az egészet.
Ez az ablak például semmire sem jó. Randa, roggyant szar...
Ez a látvány is tarthatatlan, kupleráj. Még a fények is rendetlenek. Le vele!
Ugye, milyen "nem európai" állapot? Örökre lelkinyomorék lesz egy olyan gyerek, aki itt nő fel és a felnőttek is kétnaponta kötik fel magukat a padlásgerendára itt. Ide kérem beton és üveg, meg aluminijum kell, hogy rend legyen. Persze maradhat az épület alakja, hát hogyne, persze.
No, hát ide még visszatérek, mielőtt örökmosolyt metsz valami munkagép erre a homlokzatra.
6 megjegyzés:
Jó ideje kerülgetem ezt a házat fényképezőgéppel, de még nem jutottam el a fotózásig. Anno még kutyasétáltatás közben fedeztem fel, s már akkor megfogott. Örülök, hogy láthattam most így, megörökítve.
Hát igen. Ez a ház megér egy kicsit komolyabb fotózást. Ezek délutáni fények, megyek oda délelőtt is.
Mondtam már hogy nem szeretem a tehetséges embereket! Fúj! Ellenállási mozgalmat fogok indítani ellenetek! Magam köré fogom gyűjteni a anti talentumokat és világuralomra török, a tehetséges embereket meg durván megbüntetem! De akiket ismerek, választhatnak a büntetés fajtái között... majd.
A mozgalomban részt fogok venni!
Létezik még ilyen ház?
Ez egy régi meséből felejtődött itt...
már az elöbb elsütöttem, hogy a "romlás virágai", de most ide tényleg még sokkal jobban illik. én is odavagyok ezekért a roggyant ablakokért és a duplamesebeli kertért.
(de most megyek, mielött minden második bejegyzésedhez valamit írok - pedig nem is vagyok szószátyár alapesetben...)
Megjegyzés küldése