Oldalak

2009. november 17., kedd

Hazai Fésűsfonó


Nagyon jó dolog, ha buta az ember, mert megadatik neki, hogy állandóan új és új dologra jöjjön rá. Ma egy gyárat fotóztam egy haverom irodáját díszítendő. A hajdani Hazai Fésűsfonó épületét, üzemcsarnokát. Nagy lányaim anyja itt dolgozott kisemmeremmondani, hogy hány éve. Kíváncsi vagyok, mire emlékszik a fotók alapján. Érdekes módon én sok mindenre emlékszem pl. ennek a képnek láttán, pedig életemben csak másodszor jártam itt. Itt nekem nemhogy megáll az idő, hanem éppenhogy elindul. Látom magam előtt, ahogy bakancsos, overallos munkások lázasan dolgoznak a hatalmas hangár építésén. Látom az átadóünnepélyen mosolygó gyemekkórust, látom a fejkendős szövőnőket. Látom Gabit is, ahogy a '70-es években miniben szaladgál le és fül a gyárudvaron, a lépcsőkön. Látom a fáradt és csalódott (de még enyhén bizakodó) arcokat, amikor megtudják, hogy a hatalmas gyárat végleg bezárják. Hordják el a gépeket (szarér'-hugyér' jól informáltaknak), osztják a helyeket GMK műhelyeknek, kereskedőknek. A termelést átveszi a kereskedés, ami valójában azt jelenti, hogy megpróbálunk a nullából megélni. No, a végeredményt pedig itt láthatjátok, a fotón.

7 megjegyzés:

Marvin írta...

Munkáscsaládból származván az érzéseim hasonlóak.
Például a Váci úton gyakran végighaladva mindig az jut eszembe, hogy mi a fenét adnak el ezekben a lebontott gyárak helyére épült szalonokban, irodaházakban, ha senki nem termel semmit?

Unknown írta...

A Hazai Fésűsfonó ovijába jártam.Bár csak 31 éves vagyok és elvileg nekem tetszeni kéne ennek az "új" világnak,mégis valahogy szíveseben lennék újra ovis :)

Ben írta...

Annyira utálom a régi , bezárt gyárakat.. 1x jártam egy ilyen hangárban, a soroksárin.. szipusok és drogosok, alkoholisták helyei.. borzasztó, az ember, vagyis inkább én, bele gondolok abba, hogy mennyi vér és izzadság, munka van benne pl. egy hangárban, aztán jön egy fasz és bezáratja, semmi..semmi empátia, csak pénz pénz.. semmi erkölcs, csak üres, éhes zsebek, mind buta, oly buta..

Lantos p. István írta...

Valahogy így gondolom én is. Lehet, hogy túl egyszerűen gondoljuk?

Névtelen írta...

A r.változáskor kezdtem az ingatlanos szakmát és majdnem kizárólag ilyen üzemekkel és pontosan HFSZ-el mert itt béreltem műhelyt. Ennyi év után is az a meggyőződésem, hogy ezek az üzemek elavultak bekellett zárni. Ez a kép az Erőmű belső tere ahol a kazánok álltak és meleget, gőzt, áramot! termeltek úgymond "virágföldel. fűtve. Nem az a baj, hogy bezártunk gyárakat hanem, hogy szinte semmit nem nyitottunk nem vagyunk képesek világszinvonalon gyártani. HFSZ is hadiüzemnek készült anno egyenruha gyártására.

Lantos p. István írta...

Nagyon örülök a legutóbbi hozzászólásnak, mert kicsit önkritikusabb kézzel íródott. Valóban igaz, hogy nosztalgiázás közben könnyen elfelejtjük, hogy valójában a jövőnket "mulattuk" el két tűrhető évtized érdekében. De ez a nagy, romos semmi, ami maradt az egész után, no ez mégse járja! Ennél töbet érdemelne a mi nemzedékünk.

Névtelen írta...

Én a pomázi gyárban dolgoztam, nem kellett volna bezárni, ha nem akarták volna tönkretenni a textiliparunkat is. Nem igaz, hogy nem tudunk világszínvonalon dolgozni, de kinek érdeke az, hogy jó minőségű magyar árú készüljön?