2010. június 27., vasárnap

Kazinczy utca

Ma a Gozsdu udvarban árultam a képeimet. Egyet vettek, ennyit ér a tevékenységem ebben a világban. Nem tudok jókedvű bejegyzést produkálni. Egy órát aludtam mindössze és úgy indultam el a semmiért. Illetve nem teljesen a semmiért, mert bejutottam egy házba a Kazinczy utcában, amit már régebben kinéztem megamnak. Először filmre fotóztam és azokat is meg fogom mutatni, mert azt hiszem, (ill. tudom) hogy azok sokkal jobbak lettek, mint amiket most láthattok, amiket Juli lányom által utánam hozott digitgéppel készítettem később.




Filmen (még ma előhívom a filmet) látható lesz néhány lakó is, amitől sokkal életszerűbb a környezet. Amikor ezek készültek, éppen ment Német-Angol meccs, úgyhogy kinézett ugyan valaki, meg ki is szólt, hogy már megint fotózok, de amúgy üres volt az udvar. 






Mivel ez egy műemlék, nagyon kíváncsi leszek az épület további sorsára... hm... a magaméra is, pedig nem is vagyok műemlék. Csak rom, időnként. Node félre panasz, félre bú, örülj, hogy nincs háború. Huhhh, baromira elegem lehet. 

Megjegyzés küldése