Tegnap fél órával maradtam le egy kivételesen izgalmas napfelkeltéről, ezért úgy döntöttem, hogy ügyeimet gyalog intézem és közben fotózgatok ezt-azt. Mivel még csak hetvenmillió fotóm van a Szabadság hídról, gondoltam lövök ott is pár képet, ha már azon sétálok át.
Megtetszett ez a tetemes mennyiségű (még az is lehet, hogy tartalmú) hordalék. Távolabb a zsinórjaikat békésen a mocsokba lógató pecások némi életet leheltek a látnivalóba, úgyhogy lőttem erről egy képet. Aztán amikor megnéztem a képet a gépen (ami egyébként nem szokásom), akkor azt hittem, rosszul látok. Jól hittem egyébként, mert tényleg rosszul látok. Itt inkább arról volt szó, hogy egyáltalán nem láttam meg valamit fotózás közben, csak a kész képen fedeztem fel. Lenéztem és valóban ott volt ő, a gitáros.
Ez az ember tényleg ott gitározik, a kikötői dokk kellős közepén. Mondhatni, játékával nem sok vizet zavart. A közelben pecázókat legalábbis nem zavarta, hisz' a dunai halak ennél sokkal nagyobb hangerőhöz szokhattak már, ha csak az A38-ra gondolok.
???
Igen, jól látom.
Úgyhogy mindenki békésen, a maga módján vonult félre a nagyvilág forgatagától. A gitáros a hangszerével, a horgászok a felszerelésükkel, én pedig a fényképezőgépemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése