Az első napon pár óra alvás után (dél körül kelve) rá tudtam beszélni Csillát, hogy vigyük fel Emmácskát az egyik dombra, ahonnan rálátni Zetelakára. Ez egy rövid út, úgyhogy nem volt túl nagy túra, de annál üdítőbb. Hogy a valós színek milyenek is voltak, azt néhány képen meghagytam eredeti formájában. Csilla gyerekkorában ezen a dombon szánkózott, itt gyűjtött virágot koszorúnak ... fene se érti, hogy tudta ezt otthagyni? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése