Zetelaka - a gátnál hajnalban

Az első hajnali fotózáson elhatároztam, hogy ki fogok menni fotózni a híres gáthoz még napkelte előtt. Természetesen nem tudtam aludni, mert féltem, hogy nem tudok idejében felébredni. (Ez egyébként mindig így van, ha korán kell odaérnem valahova ... rettenetes szokás!) Itthoni idő szerint fél négy körül indultunk Attilával. Már az udvarba kilépve láttam, hogy nem számíthatok olyan mesebeli párákra, mint az érkezés napján, de bíztam benne, hogy a tó fölött azért olyan köd fog lebegni, mint valami angol detektívregényben a századfordulóból. Nem úgy volt, de nem is sírtam el magam a látványtól. A további szövegelés helyett itt van néhány kép, ha már fotósblog.