Oldalak

2009. augusztus 1., szombat

Más világ


Ezek 2006-ban készült fotóim. Bejártam a "nyóckert", de még jobban be kéne járnom. Nem veszélytelen dolog, de nem is olyan veszélyes, mint gondoltam. Bár azóta még másabb idők járnak. A képeken láthatjátok, hogy a romák szívesen fogadtak, nem féltek a kamera elé állni. Talán abban bíztak, ha mindenki látja, hogyan élnek, akkor jobbra fordul a soruk. Mindenesetre felteszek ide olyan fotókat, amiket még nem nagyon láthattatok. És most kezdek rájönni, hogy valóban fontos, hogy lássa mindenki ezt a nyomort.



Azt hiszem, a mai világ legnagyobb problémája, hogy kiveszett az emberekből az empátia. Eltűnt az a képességünk, hogy különböző élethelyzetekbe képzeljük magunkat, ezért fogalmunk sincs arról, hogy mások mit éreznek, gondolnak. Bezárkóznak a hétköznapi emberek, a politikusok, a nevelők, a művészek és mindenki. Éppen a minap olvastam a zindexen arról, hogy mit is jelent a kriminálpszichológiában a beszűkült tudatállapot. Azt hiszem, van a beszűkült tudatállapotnak egy akár életen át tartó fajtája is. És vannak lassan kibontakozó, sunyin végbemenő tragédiák is, amikről a sajtó nem ír. Mitől lenne jó kedvem?

2 megjegyzés:

kata írta...

Például attól, hogy van szemed arra, hogy bármiben meglásd a szépet. A három gyerek a lépcsőn.... csodálatos. azok a fények....

jazza írta...

Nekem is a 3 jóbarát a kedvencem a sorozatból--de a többi is tetszik--több mondanivalója is van,mint elsőre a nyomor sejtet...