Még mindig a mobil

Hiányoznak a régi hosszas, magányos séták, amik közben mintegy széljegyzetként kattintottam egyet-egyet a jó kis Minoltámmal. Megpróbálom ezt az életérzést visszahozni, megpróbálok ráérni és felfedezni magam körül mindent újra és újra. Minden helyszín alkalmas arra, hogy olyan fotót készítsünk, ami izgalmas. A környéknek úgyis adósa vagyok már fotó-ügyben, hiszen lassan negyedik éve, hogy itt lakunk és alig készült olyan kép, amit aláírnék. Igazából nem izgatnak azok a témák, amik túl nyilvánvalóak, kínálják magukat. Kihagytam megint a fényvillamost is, hisz' már a tudat idegesített, hogy sorban állnak a fotósok a sínek mentén és készítik a "szuperjó" képeket. De a fényfüzért azért nem hagyom ki. A telefonommal készítettem vázlatot a Dunapark kávéház ünnepi világításáról. Ha lesz izgalmas felhő, leszaladok a "nagy" géppel is. Nekem ez a csillagos egem mára. Meglátjuk, mit lehet ebből majd kihozni?