Naponta látogattam blogomat, hátha önálló életre kelt és elkezdte tenmagát írni, képekkel illusztrálni. Hát nem. Annyira kevés időm van és olyan gyorsan kell mindent megcsinálnom, elintéznem, hogy lerobbanófélben lévő idegpályáim ellenére afféle reflexeim lettek, mint egy western-hős kétszeresének. Fénysebességgel élek, ezért tök belassultnak érzem magam és olyan hamar túllépek egy-egy pillanaton, hogy pár napja egy munkával kapcsolatos ötletemet visszahallva lelkesen dícsértem az illetőt, mondván, hogy ez nekem sose jutott volna eszembe! Ez még OK., ha van úgy fél év feedback, de itt csupán egy mondatváltásnyi idő telt el. Azt hiszem, hogy a kábítószereket a dologtalan embereknek találták ki, mert sok munkával simán el lehet jutni egy más tudatállapotba. Jobb lenne néha egymás tudatállapotába eljutnunk. Na, itt egy tetőpanoráma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése