2010. augusztus 26., csütörtök

Mindszent - az ártéri nyaralók

Emlékszem évtizedek múltán is ezekre a bozontos, göcsörtös fákra. A nyaralók legtöbbje még nem állt gyerekkoromban, de már akkor elkeztdek kinőni a földből a cölöpre épített vityillók az ártéri veteményesek tövében. Aztán az évek múlásával a földek elgazosodtak gazda híján, viszont a hétvégi házak megszaporodtak. A sűrű fűz és akácerdőben kitaposott ösvények elvadultak, ma már járhatatlanok, de szellemképük még látható. Nem volt annyi időm, hogy a sűrűbe vessem magam és ott készítsek képeket, de ezt be fogom pótolni. Most olyan képeket láthattok, amiket az út mentéről, vagy a töltésről is el lehet készíteni.


Emma, Juli és Piró a töltésen, ahol több száz kilométert bringáztam és szaladgáltam kiskoromban nyaranta.






Fák a strandhoz vezető út mentén. Némyelyik személyes ismerősöm.








Néhány jellegzetes kép a gátoldalról és a "vígkend" házakról.






Ezekre a göcsörtökre is pontosan emlékszem. Talán ezek miatt a fák miatt alakult ki bennem a bonyolult látványok iránti vonzalom. :) Számomra a geometriai szabályos formák unalmasak és élettelenek. Az is igaz, hogy az életemet is sikerült mindig megbonyolítanom, de nem biztos, hogy ilyen vonző látvány lenne számomra, ha képpé konvertálnám a múltamat. 



Megjegyzés küldése