2014. május 21., szerda

Rákóczi úti kövületek

A Rákóczi úthoz, annak környékéhez főként rossz emlékek fűznek. Rossz emlékek, amiket minden alkalommal félre tudok söpörni, amikor arra járok. Igaz ezek az emlékek valami különös, fátyolszerű és szomorkás fényt ad, amit csak lelki szemeimmel látok. Ugyanezt éreztem ébredező gyermektudatommal. Tudtam, hogy nem tetszik, de ami miatt nem szerettem, azt természetesnek hittem, tehát magamban kerestem a hibát. Gondoltam, alkalmazkodni kell. Most már nem gondolom ezt. Nem akarok és nem is tudok alkalmazkodni ahhoz, hogy megy tönkre, változik kíméletlenül a fél város. A Rákóczi út pezsgő élete a múlté. Tönkrement üzletek, elhagyatott kirakatok mindenütt. Ez a néhány kép bevezető egy nagyobb sorozathoz, amit majd a budapestzoom.jalbum.net-en láthattok.

A Hauer :(

Ennek a bútorboltnak nevezett förmedvénynek a helyén régen könyvesbolt volt.


Ez az órás üzlet olyan régi, hogy szerintem még a dínók is ide jártak vekkert javíttatni. Remélem, sokáig bírja még.

Ez az üzlet már fénykorában is eléggé kongott, mesterséges lélegeztetőn üzemelt. De azért sajnálom mégis.

Néhány ember, aki élvezi...

Esti Hírlap... két napig árultam az utcán anno, de rájöttem, hogy ezt a mesterséget nem nekem találták ki. Sőt! Senkinek.

2014. május 15., csütörtök

Szösz

Szöszke szöszök szállnak és én ezt nagyokat tüsszentve ugyan, de nagyon élvezem. Hóesés tavasszal! Nagyon látványos. Épp most olvastam egy szösszenetet arról, hogy valamelyik városka lakói (állítólag) ki akarják vágatni a nyárfákat, mert nem bírják elviselni ezt a két hetet, amíg a magok hullása tart. Holott allergiát sem okoz, csupán kellemetlen lehet. Lényeg, hogy én szeretem és ki is bővítettem szöszfotókkal az ÉGI JELENSÉGEK c. mappámat.