2013. október 15., kedd

Somló lépcső


Vannak egyszerű, kiszámítható szituációk, amikre előre számítani lehet. Ilyen ez is. A Somló lépcsőn valami miatt mindig egy ilyen bácsit vártam, mert valahogy úgy éreztem, ő illik ide. És valóban. Éppen a lépcső tetején fotózgattam, amikor megjelent. Óvatosan, de határozottan megindult lefelé. Ott, ahol a képen látjátok, kicsit megtántorodva kilépett balra és kezét lazán hátra tette, mintegy bizonyításképpen, hogy e fesztelen mozdulat visszahozza régi frissességét, erejét, amikor még talán pont ezen a lépcsőn kifulladás nélkül fölszaladt, vagy éppen hármasával véve a lépcsőfokokat rohant lefelé.

Őrá vártam tehát, tudtam, hogy valamikor jön. Jönni fog majd akkor is, ha köd lesz és talán még esőben, hóban is. Kérdés persze, hogy nekem lesz-e kitartásom, időm őt várni. Meglátjuk.
Megjegyzés küldése