Oldalak

2012. július 15., vasárnap

Papírkoporsó

Tudom, kicsit morbid címet adtam a bejegyzésnek, de ez volt az első, ami eszembe jutott a látványról. Mint mindenhol, a Pozsonyi úton is 100 méterenként hajléktalanok alszanak a földön... jó, legyen 200 méter! Ez engem nem zavar, csupán elszomorít. Tegnap leugrottam az éjjel-nappali közértbe és visszafelé jövet kaptam fel a fejemet az alant látható jelenetre.
Igazából hamar el is jutottam megint arra a pontra, ahonnan nem kellene írnom semmit, hiszen a látvány elég beszédes. Nagyon szeretem az ilyen finoman furcsa, nem mellbevágó, de szokatlan pillanatokat. Ez az alvó csoport amúgy is fura ebben a rejtélyes funkciójú építményben (mi ennek a neve? tudja valaki?), de ezzel a koporsót formáló kartonpaplannal már volt annyira érdekes, hogy hazaérvén visszamenjek és készítsek róla néhány képet.
A második képen a Szent István park előtti megnevezhetetlen objektumok másika alatt egy magányos hajléktalan horkolt rettentő hangosan. Ez már egy kicsit bekavar egyébként a Dunapark kávézó eleganiájának, de hát ez van ugye.