Mindszentről már írtam, fogok is még. Ez 19-20 évvel ezelőtti kép Pirókával és Gabival. Sajnos a nagymamám már nem érhette meg, hogy megismerje dédunokáját. Keresztmamámnál vendégeskedtünk, aki egyébként nagymamám testvére volt. A képen látható ösvény vezetett a mi földünkhöz, ahol nagyi termelte a piacravalót. Azt hiszem, az ő halálával ért véget a gyerekkor számomra. Illene róla fotót találni, de félek, hogy csak egy kis vacak igazolványkép van valahol, amiből semmi sem derül ki róla. Most hirtelen elgondolkodtam, hogy a képhez miről is írok? És rá kellett jönnöm, hogy mindszenti nagymamám a múltam, a gyerekkorom, a mese, a természet, a munka és a törődés, a szeretet egyben. Ezért hát minden mindszenti emlékkép az ő (és keresztmama) emléke is egyben.
7 megjegyzés:
Nekem is volt egy ilyen nagymamám, ugyan csak 6 évig, de azóta is, már 26 éve minden nap eszembe jut, és vele együtt a legszebb gyerekkori emlékeim is. És fotót én sem örzök róla, mert nem tudná visszaadni az emlékeket.Ő Pesten lakott, nagy bérházban a Ferenc körúton, de egy gyereknek mindegy is, hogy mesés vidék, vagy borongós nagyváros, csak a nagymama a fontos!
Ez így van! Sajnos a nagylányaim nem voltak ilyen szempontból túl szerencsések és Emmácskának is már csak Csilla révén van nagyija, de az meg Erdélyben.
Szívemből szóltatok. A mai napig hiányzik a nagymamám...
ja azt elfelejtettem mondani, hogy valóban mesés a fotó hangulata.
Milyen jó lenne, ha annyi időnk lenne, hogy nyaralásként meg tudnánk mutatni egymásnak nagymamáink házait, falvait, mezőit... Hm, nem is hülye ötlet. Még annyit hozzá kell tennem, hogy annyiban szerencsém van, hogy apám visszaköltözött a szülőfaluba, de nagymama és keresztmama háza (minden emlékkel és egyéb értékkel) el lett kótyavetyélve. Keresek majd fotót nagyi házáról.
És még annyiban is "szerencséd" van, hogy speciel te láthattad az én nagymamám házát! :)
Bizony! És milyen spéci körülmények között!
Megjegyzés küldése