A késés végigkíséri, keseríti életemet. Legkésőbb 5-6 éves koromban kellett volna elkezdenem fotózni. Így kihagytam a horrorisztikus, de mozgalmas, családias hangulatú mindszenti disznóvágásokat, kihagytam nagyszüleim, szüleim mindennapjait. Mondjuk a szüleimet nem nagyon láttam, hét végén találkoztam velük leginkább, úgyhogy ha valaki azt mondja rám, hogy neveletlen vagyok, akkor eszembe sem jut megsértődni. A régi idők hangulatát felidéző kép ez a lekvárfőzős fotó. Apai nagybátyám, a légynek sem ártani tudó, szerény képességekkel megáldott férfialak és Panni ángyom, aki beszédstílusban leginkább Pepin bácsihoz mérhető. A helyszín Baks. Egy lélegeztetőgépen lógó falucska. A szegénységnél már csak a reménytelenség nagyobb itt. Pirókámat vittük oda megmutatni néhány napra vagy 20 éve Gabival és addig maradtunk, amíg el nem űztek a legyek.
11 megjegyzés:
de édesek! ;)
csak nem az a bizonyos cukor és minden nélküli, 24 órán át üstben kevergetett szilvalekvár készül? nyammmmm...
Pepin ... :)
Jaj, a jó házi lekvárra én is rákívántam!
Viki: a szilvalekvár az nudli a sárgabaracklekvárhoz képest! És ez az üst tele volt vele. És menni a Bagipékhez háromkilós cipóért. Tudod, olyanért, aminek örökmosoly volt vágva a búbjára... Jaaaaaaaaaaaj :)
na ez már felér egy kínzással!!
Egyébként kedvenc szerzőm így vélekedik a kérdésről:
„Az ízhatás chiaroscurójában a meggylekvár a legjobb; a málnalekvárban a legfinomabbak azok a határozott, de ellentétes ízek, amelyek olyan kellemesen hátramaradnak a nyelvünkön kóstolás után; ám a legteljesebb, legelragadóbb édes tökéletesség biztosan a sárgabaracklekvár és semmi más!”
(Lewis Carroll: Sylvie és Bruno, 2. kötet, 10. fejezet.)
Nem véletelen hát, hogy Carroll jó fotós volt!
Apropó: ezt a képet láttad?!
http://www.pm.hu/index.php?sect=konyv&alsect=cikk&id=1423
Úgy felháborodtam, írtam is nekik, hogy vegyék le, nem létezik ilyen kép, ez rosszindulatú fotosop, de nem vették le sajna... Pedig elküldtem nekik mind a két eredeti képet, egyiken egyedül Carroll, másikon egyedül Alice Liddell
http://www.jabberwocky.com/carroll/pics/carroll.jpg
és
http://thames.me.uk/s01550_files/image020.jpg
Hoppá!
Én mindenesetre ihletet kaptam, éjjel megnéztem a Pepint újra, és posztot is írtam róla.
Köszönöm a sugallatot :)
Tegnap pont így néztem ki, amikor megfőztem az idei első adag narancslekvárt! :-)
... "és addig maradtunk, amíg el nem űztek a legyek"..., illetve addig, amíg Panni ángyod elő nem halászta a lekvárból a bitófát....
:))))))) Ez a bitófa nagyon jó hasonlat!
Megjegyzés küldése