Környezetvédő Fotósok Stúdiója

Érdekes napom volt ma, holott végig úgy éreztem, hogy csak megy az idő és nem történik semmi. Egy barátom kért tőlem az irodájába néhány nagyobb fotót vászonra nyomtatva. Épp ezt a cuccot vittem a vállamon (21 négyzetméter fotó!!!), amikor szembe jött velem Szekeres Laci, aki még 1986-ban már az elején bekapcsolódott és később vezető szerepet is kapott a Belvárosi Ifjúsági Házban általam létrehozott Környezetvédő Fotósok Stúdiójának. Későbbi nagy nevek voltak ott tagok, amire büszke vagyok, holott nem volt nagy varázslat egy (akkor még) állami intézménnyel a háttérben megalapítani egy ilyen kört. Arról nem beszélve, hogy miért kéne nekem arra büszkének lennem, hogy mások jó és ismert fotósok? :) No mindegy, már leírtam. Nemrégiben találkoztam Horváth Ernővel is, aki szintén oszlopos tagja volt a csoportnak. Én 1987-ben kiléptem az Ifjúsági Házból és oly mértékben megbonyolítottam az életemet, hogy a Stúdió vezetése is kicsúszott kezemből, majd később a látogatást is hanyagoltam. De rengeteg dolgot műveltem akkor párhuzamosan és a lényeget megtettem az ügy érdekében. A Stúdió létezett. Igazán sosem szűnt meg, de amikor elkezdett politikai irányba hajlongani, akkor én végleg másra figyeltem inkább. Ilyen vagyok. Node! Bekötötték ma a Digitális TV-t nálunk, aminek első sorban nyelvtanulási okai voltak, de nem mentegetőzöm tovább emiatt. Van TV, ciki. Eddig nem volt. A HBO-n azonnal lecsaptam egy klímaváltozásról szóló műsorra, amit végignéztem. Megnéztem és újból feléledt az az időnként megújuló vágyam, hogy most már komoly egyesületi formában újra életre hívjam a Környezetvédő Fotósok Stúdióját. Pedig nagy szívás egyesülettel kínlódni. Ha találok a régi tagokon kívül is társakat, megcsinálom. A film után rákerestem a neten, hogy akkori ténykedésemnek van-e valami nyoma a neten? Van, bár akkor már nem én vezettem, amikor ez megjelent, amit itt alant láthattok.