Oldalak

2010. január 1., péntek

Ember az aszfalton


Újév első napja. De jó ilyenkor városlakónak lenni! Főleg, ha ebédet és Aspirint kell beszerezni úgy, hogy ne menjen rá az egész napom. Beszerző utam sikere felől semmi kétséget nem táplálva indultam a Nyugati tér irányába. Szándékom szerint nem akartam lemenni az aluljáróba, de azért magammal vittem egy kisebb gépet, hátha akad valami lencsevégre való téma. Akadt. A Westenden keresztül haladva figyeltem fel egy hiperaktív, zavarodott nőre, aki zokniban sétálva húzta maga után motyóját. Itt a háttérben matatott éppen, majd eltűnt valahol az árnyékban. A Nyugati előtt ráérősen ráiszogató figurák várták a szebb jövőt. A könyvárust elhagyva egy üzlet bejáratában edzett tekintetemnek is sokkoló látvány fogad. Ez a segg részegre itta magát – gondolnám, ha lenne kedvem viccelni a látványon. Ha sértőnek, undorítónak (mert az) tartjátok ezt a képet, szóljatok és leszedem.



 

6 megjegyzés:

Unknown írta...

Az az igazság, hogy a szilveszter az a dolog, ami számora érthetetlen, hogy minek ünnep. Új év, és? Semmi nem történik ami befolyásolná az életem, legalábbis szerintem. Nem számokhoz hanem gondolatokhoz, tettekhez vagyunk kötve. És akkor jönnek azok akik egy jó ürügyet látnak az önkívületi állapot megteremtésére.
Kérdem én, miért kéne leszedni a képet? Hát ha volt olyan aki erre képes volt, mi mit tudunk ezzel kezdeni? Vagy sírunk, vagy nevetünk...

Lantos p. István írta...

Hm, hány éves is vagy te Zsani? Meg szoktál lepni!

Unknown írta...

Papíron 17 áll. De én ragaszkodom a 5-6 éves magamhoz, egyesek szerint viszont mikor nagyon igyekszem a 4 éves szintemet is elérem...

Lantos p. István írta...

:)

Lajos Gombos írta...

A világjárók boltjában van az a humor (meg szomor) amit szeretek.

Lantos p. István írta...

Igen, általában a lehető legjobb kirakatokat választják ki, hogy groteszk legyen a dolog :)