Az imigyen megszólított emberünk lassan felemelte nehéz, tisztességben megőrült fejét és kérdőn, de azért méginkább bambán nézett élete páriájájára, ki éppen az imént pucolt tükörponty mocskát törölgette röstellkekdő mozdulattal rózsaszín köténykéjébe.
– Leejtetted az oldalast. Csupa szösz lett az egész mócsing.
– Megeszem... - Nyúlt megadóan Pistánk az adásszünet mintázatú linóleum felé.
Az asszony engedékenyen szólott tovább, hisz' látta ő már, hogy ebből jóízű lakomázás nem lehet, akkor meg mi értelme az egésznek ugye. Holnap szilveszter, pezseg a város, izgulnak a maskaraárusok, fél Budapest olaszul beszél, ők meg kapjanak hajba egy elbóbiskolt húsdarab miatt?
– Menj fel a tetőre! Menj fel, vissza se nézz!
– Azt mondod? - Csillantotta meg jobbik énjét jelenetünk férfi hőse.
– Én azt!
– De a gyermek születésnapja meg pont nem ma van? Meg a tiéd is ráadásul?
– Ott van az a tető a születésnap közelében, egyik se szalad messzebb a másikától, ezt az öcsém is megmondhatja.
12 megjegyzés:
Ez az esti sétálós kép nagyon erős lett. Finom és erős, benne van történet, bármi is legyen az.
Talán az a történet egyik kis részlete, hogy azon a sötét ajtón léptek ki. A mögött meg sok minden lehet, ahogy elnézem.
Az is lehet egy történet... A többi kép is hibátlan, mégis: mennyit számít, hogy ott az a két alak - otthonos lesz tőle a fotó, legalábbis nekem, megtelik mesével vagy félelemmel, kinek hogy, kiből mit vesz ki, jó érzést vagy nyomasztót (nyomasztást:) - sztem ezért nagyon jó. Meg persze a kompozíció is nagyon jó, két-két világos és sötét folt, a sötét tömb kockás, merev, súlyos, a világos légies és könnyű, és hát vezeti a szemet is a bal fölsőből a jobb alsóba: ki van jelölve az út, mégsem szájbarágós, nem is érdemes írni róla, nézni kell:))
Gyakrabban kéne embereket fotóznom. Bourel képeitől éppen azért vagyok elájulva, mert mindegyiknek története van, és nem is rövid, nem is unalmas történetek.
Ez is van olyan jó, mint az öreg Brunó képei, sőt!
Hát, nagy gáz lenne, ha ezt képes lennék elhinni :)
Képes, képes:)) - Pedig elhiheted, jól megnéztem én a Bourelt (miután felhívtad rá a figyelmem:)) De tényleg, nekem az nem jön be annyira. Jók, jók, de nálad is vannak nagyon jó képek, innen meg már nagyon szubjektív a dolog..
Egy okkal több, hogy valóban elmenjek már Gyulára. Erről tudnánk beszélgetni, ha már az irodalomhoz tompa vagyok :)
Hát a képek is jók, na de a szöveg...! :)))
Most már értem, miért voltál szövegírója ama társaságnak.
Köszi:) Bár most nézem, hogy rögtön az elején az "...élete páriájára." poént képtelen voltam leírni és nem lehetett érteni. Javítva.
francba, a megfejtés: páriájájára! nnnna :)
Jobb későn mint soha, mondhatnám, amint ráleltem e remek emberre a tetőn.
Megjegyzés küldése