Majdnem elfeledtem, amit sose fogok! Kereken egy éve annak, hogy Csillának köszönhetően Párizsban járhattam. Négy nap volt csupán és az is olyan hideg, hogy az ember lehellete a cipőjén landolt. Kicsi Emma hősiesen fagyoskodva rohanta (babakocsiban) velem és Julikával végig a főbb látnivalókat. Illetve hát, azok tört részét. Azóta is emlegeti a Tonyor-t és ha valaki játékból utazik, az biztos, hogy Párizsba utazik. Párizst mindenkinek látnia kéne egyszer. De ha csak egyszer, akkor sokáig.
3 megjegyzés:
Nekem csupán egyszer fél nap, déli 12-től éjfélig adatott, gyalog csatangoltam, mert metróra se volt pénzem. De láttam a Tonyor-t, a Latin negyedet, a Szajna-parti lakóhajókat és sok más csodát így is. Én is visszavágyom... és arra még, hogy megtanuljak panorámaképet készíteni :)
Az a szép ebben, hog tudom Bresson is állt ott, pont azon a helyen ahonnan ez készült!
Igen, ezen a helyen meg kell állni. Nem tehet mást az ember.
Megjegyzés küldése